Nem szakrendszerű oktatás

A 2008/2009-es tanévtől kötelezővé tették az iskoláknak a nem szakrendszerű oktatás bevezetését az 5. majd a 6. évfolyam számára.

Mit jelent a nem szakrendszerű oktatás?

Ez azt jelenti, hogy a tanterve be kell iktatni heti kb. 7 órát, ami a gyerekek készségfejlesztésével foglalkozik. Például szövegértés, logikai képesség fejlesztése, olyan foglalkozások beiktatása, amivel növelhető a gyerekek kompetenciája.
Ez az első, bevezető évben a tanórák 20%-át kellett ebben a formában megszervezni.
A következő tanévtől az órák 25-50%-a lett a nem szakrendszerű oktatás keretein belül megtartva.

Olyan témakörök bevezetésére kerül sor az 5. és 6. évfolyamba, mint a

  • kommunikáció
  • szövegértés-szövegalkotás
  • térben-időben tájékozódás stb.

Ilyenkor az egyes hagyományos tantárgyak bizonyos tartalmait átszervezik ezekbe a készségfejlesztő tantárgyakba. Például a térképolvasáson keresztül dolgoznak fel történelmi ismereteket. Körülbelül napi egy ilyen típusú készségfejlesztő fogllakozásnak kell megjelennie az órarendben ahhoz, hogy mindez lefedje a rendelkezésben foglalt elvárásokat.

Miért fontos a készségfejlesztés az 5. – 6. évfolyamban?

Ezek az évfolyamok alapozzák meg a gyerekek jövőbeli haladását.
Ha a tanuló a felső tagozatban nem érti a szöveget, amit olvas, vagy nem tud jól kommunikálni, esetleg nincs logikai érzéke, nem tudja eldönteni, hogy mi a fontos, és mi a lényegtelen dolog, akkor hogy várhatjuk el tőle, hogy jól teljesítsen a középiskolában vagy az egyetemen.
Meg kell alapozni a tudást.
És az, ha a tanár az órán lead egy szöveget, attól még nem lesz a gyerek okosabb.Viszont ha a képességeit fejlesztjük, akkor sokkal sikeresebb lehet az életben, mint az, aki egy két lábon járó lexikon.

Az alapkészségek fejlesztése elsősorban a magyar és matematika órákon valósul meg. Ezeken a területeken célszerű volt nagyobb órakeretet biztosítani e tárgyak esetében a nem szakrendszerű oktatás megvalósítása során.

  • A természetismeret hatékony tanulásához nélkülözhetetlen az értő olvasás készségének és az elemi számolás képességének megfelelő fejlettségi foka.
  • Az idegen nyelvi oktatás sikeressége pedig a kommunikációs képesség és a szövegértésen alapszik.

Tehát a nem szakrendszerű oktatás fontos szerepet játszik a gyerekek képességeinek fejlesztésében.

Ezáltal sokkal sikeresebbek lehetnek a különböző szakmák elsajátítása terén.

 

MEGJEGYZÉS

A 2011-12-es tanévtől nem kötelező a nem szakrendszerű órák beolvasztása az órarendbe. A Dózsa iskola tanárai úgy vélték, hogy – bár jelentős többletmunkával jár egy ilyen órára való felkészülés, hiszen speciális fejlesztési feladatokat tartalmaz, – mégis megtartják ezeket az órákat, hiszen nagyon hasznos a diákok számára, és valóban segíti a őket mind a matematikai logika, mind pedig a szövegértés-szövegalkotás kompetenciájuk fejlődésében.

A nem szakrendszerű órákon elsősorban matematikával és magyarral kapcsolatos feladatokat oldanak meg a gyermekek, általában a hagyományostól eltérő munkamódszerekkel, például páros munkával, kooperatív csoportokban; IKT- eszközökkel (projektor, “szavazógép”, “mini laptopokkal”), illetve a kreativitást is fejlesztő plakát, portfólió módszer alkalmazásával, és főként: játékos keretek között. A Szitakötő program is ilyen órák keretén belül zajlik.